1889-ben palackozták a két tokaji esszenciát, melyek kalapács alá kerülnek.

A két félliteres palack a Zimmermann-családhoz köthető: a zsidó származású família birtokában volt a palackozás idején a Tokaj környéki szőlők jelentős része, nagyjából 60 pincével együtt. A család Mádon élt egy elegáns rezidenciában egészen második világháborús deportálásukig. Az árverésre kínált borokat Abaújszántón, második otthonukban palackozták.

Az aukciósház borszakértője szerint a palackok darabonként 500 és 1000 font (200-400 ezer forint) közötti áron találhatnak gazdára

A család tételei rendkívül sikeresek voltak, 1892-ben Berlinben, majd 1892-ben Párizsban nyertek aranyérmet boraik.

A vállalat folyamatosan terjeszkedett egészen Magyarország 1944-es elfoglalásáig, többek között Budapesten, Berlinben, Katowiceben, Londonban és New York-ban voltak irodáik.

Sajnálatosan birtokok a zsidó deportálásokat követően a elhanyagolttá váltak, majd a kommunizmus évei alatt államosították, amely egészen a 80-as évekig így működött. A privatizációt követően 2002-ben a Tokaji Borvidék a Világörökség részévé vált. 2016-ban a borászatot alapító Zimmermann család holokauszt túlélő leszármazottai emléktáblát avattak fel a vállalat központja előtt, emléket állítva a család borkészítésben betöltött úttörő szerepe előtt a tokaii régióban, valamint a zsidó közösség azon tagjai előtt, akik életüket vesztették a világháború alatt. A Zimmermann család az 1800-as évek eleje óta a termelésben és a bor előállításban fontos szerepet töltött be.