Bárdos Sarolta, a tokaji borvidék borásza vehette át a Borászok Borásza díjat szombaton Budapesten.

Kiváló borászok nélkül a legősibb szőlőfajtákból és a legkedvezőbb évjáratok terméséből sem születnének minőségi borok – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Borászok Borásza díj átadóján szombaton Budapesten.

A bor ott van az irodalmunkban, a művészetünkben, az egyházi liturgiában – mutatott rá az államfő, hozzátéve: a borkészítés végigkíséri egész történelmünket.

“A borász építi az ország imázsát, ápolja a tradíciókat, fellendíti a turizmust, erősíti a gazdaságot” – emelte ki Sulyok Tamás, megjegyezve: a bor elkészítésének egész folyamatát átlátni és átfogni tekintélyes munka és hatalmas tudás, s a borászmesterség művelői erre hivatottak.

A köztársasági elnök úgy fogalmazott: “a bor örökség, a táj ízének közvetítője, egyediségének őrzője, a bor titok, szakralitás”. Azt mondta, a borászszakma művelői jóformán mindenhez értenek. A borász szakavatott agronómus, jártas a gasztronómiában, emellett ismeri és alakítja az emberek ízlését.

Emlékeztetett: fél évezreddel ezelőtt Werbőczy István a Hármaskönyvében a szőlőhegyek gazdag jövedelméről, a szőlősök értékéről írt, a magyar szokásjog gyűjteménye pedig rögzítette, hogy a szőlősök eladásánál a szőlő igazi értékét külön meg kell állapítaniuk a helyi bírának és az esküdt polgároknak.

A balatoni szőlőültetvények már a tihanyi apátság 1055-ös alapítólevelében is szerepeltek, a római jog ismerte és szabályozta a többi között a bor jó minőségéért vállalt garanciát – ismertette a részleteket a köztársasági elnök, hozzáfűzve: a borászoknak tehát kicsit jogászoknak is kellett lenniük. Az emberiség és a bor kapcsolata távoli korokba nyúlik vissza – idézte fel az államfő, kiemelve: a szőlőskertek, lugasok, boros amforák ott voltak évezredekkel ezelőtt az ókori görögöknél, a Szentföldön és Egyiptomban is. “Páratlan élmény tapasztalt borászoktól tanulni a bor érlelésének titkos fogásait” – mondta Sulyok Tamás.

Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos, a Borászok Borásza díj alapítója a díjátadó gálán kiemelte: a magyar bor egyik kitörési pontja, hogy világhírű legyen, mindenki tudjon róla, és ne csak mi, magyarok beszéljünk róla.

Elmondta, hogy a díjazott első körben ötven, majd öt jó jelölt közül került ki. De “akik benne vannak ebben az ötvenben, azok nagyon legyenek magukra büszkék” – hangoztatta Rókusfalvy Pál.

Bárdos Sarolta a díj átvételekor úgy fogalmazott: Tokajban jó bort készíteni kötelesség. Mint ahogyan az is – fűzte hozzá -, hogy ápoljuk hagyományainkat, és a világ minden részére eljuttassuk azt az üzenetet, hogy Tokajban csoda terem a szőlőtőkéken. A Borászok Barátja díjat Ambrus Lajos író, szőlőbirtokos, a Food és Wine vendégszerzője, valamints Wojciech Bonkowski borszakértő érdemelte ki.