Három körzetben, elszórtan helyezkednek el Zala megye területén a szőlőtermő községek. A zalai borok az utóbbi években kiváló eredményeket érnek el a hazai mellett nemzetközi versenyeken is. Zalai rosé képviselteti magát az Országház borai között, valamint Hévíz Város Bora is egy kiváló Chardonnay lett.

FÖLDRAJZ

A borvidékhez tartozó községek elszórtan találhatók a Zalai-dombság területén és a Keszthelyi-hegység északnyugati lejtőin. Közigazgatásilag Zala megyéhez tartozik.
Szőlőtermő községeit három körzetbe soroljuk: a Csáfordi a Szentgyörgyvári és a Mura-vidéki körzetekbe.

Települései a Csáfordi körzetben: Csáford, Pakod, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalaszántó, Zalaszentgrót;

Szentgyörgyvári körzetben: Dióskál, Egeracsa, Garabonc, Homokkomárom, Nagyrada, Orosztony, Sármellék, Szentgyörgyvár, Zalakaros, Zalaszabar;

Muravidéki körzetben: Csörnyeföld, Letenye, Murarátka, Muraszemenye, Szécsisziget, Tormafölde, Zajk. Ezen községeknek a szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú határrészeit soroljuk a borvidékhez.

TERMŐTERÜLET

Teljes területe 11045 ha, amelyből mindössze 843 ha van betelepítve szőlővel. Közigazgatásilag a borvidék Zala megyéhez tartozik.

KLÍMA

Klímája kevésbé szélsőséges. Hőmérsékleti viszonyait tekintve a magyarországi átlagnál hűvösebb.
A csapadék mennyisége országosan a legmagasabb, közel 900 mm. (Érdekes azonban, hogy itt ez a csapadékmennyiség általában néhány nagyobb részletben, egyszerre hullik le, és a napsütéses órák száma emiatt nem kevesebb, mint a Dunántúl többi, hasonló szélességi fokon fekvő területén).

TALAJ

A terület legnagyobb része lankás dombvidék. A dombok magját az egykori Pannon-Hátó homokos-agyagos üledékei építik fel, rajtuk vékony, negyedidőszaki lösztakaróval. Az általános földtani felépítéstől valamennyire különbözik Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalaszántó vidéke, ahol a bortermő dűlők a Keszthelyi-hegység északi bazaltterületeire futnak fel. Felettük magasodik a Tátika vulkáni kúpja. Leggyakrabban barna erdei talajokon és löszös vályogtalajokon terem a szőlő.

SZŐLŐFAJTÁK

A Zalai borvidék leggyakoribb szőlőfajtája az Olaszrizling. Emellett Rizlingszilvánit, Zöldveltelinit és Chardonnay-t, Sárgamuskotályt, Sauvignon blanc-t, Irsai Olivér-t, Szürkebarátot is találunk ezen a területen. A Királyleányka, a Rajnai rizling és a Zalagyöngye termőterülete összesen sem éri el a 100 hektárt.   A kékszőlővel beültetett területek mérete mindössze 147 hektár, jellemzően Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Malbec, Pinot noir.

STÍLUS

Mindhárom körzetben a legjellemzőbb az illatban gazdag, nagytestű, telt, sokszor minerális jegyeket hordozó bor, időnként kevés maradékcukorral. Célszerű hosszabb ideig érlelni, kiváltképp azokat, melyek visszafogott terheléssel, érett alapanyagból készültek. Meghálálja a hosszabb pihentetést, elegáns ízjegyeik és teljes ízgazdagságuk általában 4–5 évesen fejlődik ki. Egyértelműen fehérbort termő terület. A Balatonmelléke borvidék leggyakoribb szőlőfajtája az olaszrizling. Kevésbé jelentős mennyiségű rizlingszilvánit, zöld veltelinit és chardonnay-t is találunk ezen a területen. Hazai szinten még elég nagy a direkttermő fajták arány. A bortörvény által megadott fajtaválaszték körzetenként változik, a Csáfordi, Szentgyörgyvári, illetve Muravidéki Körzetekben.

TÖRTÉNELEM

A szőlőtermelés ezen a vidéken a középkor óta oklevelekkel igazolható, de már a római kor kezdete előtt, a kelták is termeltek itt bort. Fennmaradt az egyik sírban egy olyan pohár, amelyre gazdája – az akkor világnyelvnek számító latin nyelven– ráíratta: „Da bibere”, azaz „Adj innom!”.

A XIX. században a Balaton-melléke táj– tulajdonképpen Zala vármegye – egyike volt a legnagyobb területű és általában igen jó bort termő vidékeknek. A filoxéravész után ez a fejlett bortermelési kultúra eltűnni látszott, és helyüket a hatalmas méretekben megjelenő direkttermő fajták termesztése vette át. Híres volt csemegeszőlő termelése (chasselas, ejtsd:saszla) és oltványtermesztése. A második világháború előtt a mai Balatonmelléki borvidék a Dél–dunántúli–Balatonmelléki borvidék része volt. A mai borvidéket az 1997. évi törvény hozta létre, Zalai borvidék néven. Egyértelműen fehérbort termő terület.

Forrás:

Dr. Mészáros Gabriella – Dr. Rohály Gábor: Terra Benedicta – Áldott föld

Dr. Mészáros Gabriella – Dr. Rohály Gábor – Nagymarosi András: Bortankönyv – a Kárpát-medence borai