A 14. század első felében emelhették a Somlói várat, egy magánföldesúri birtok központjaként. Az első, máig fennmaradt okleveles említése 1352-ben történt.

A Balatontól legmesszebb lévő tanúhegy, a Somló erdővel benőtt szakadékos peremén emelkedik a középkori várrom, a Somlói vár.

A XIV. század első felében emelhették, egy magánföldesúri birtok központjaként. Az első, máig fennmaradt okleveles említése szerint 1352-ben Nagy Lajos király elkobozta Ugodi Csenyik fiától, Jánostól, majd azonnal Himfy Benedek báró honorbirtokába juttatta. Luxemburgi Zsigmond a legfőbb bizalmasának, egyben sógorának, Garai Miklós nádorispánnak és testvérének, Jánosnak adományozta oda.

A viszonylag békés évtizedeket 1442-ben fegyverek zaja törte meg, az ország vezető nemesi társadalmát megosztó belháborúban a somlói erődítményt megostromolták és elfoglalták Ulászló király hívei, a Rozgonyi család fegyveresei.

Korabeli adatok szerint Garai Jób báró 1479-ben eladta a váruradalmat Hunyadi Mátyás királynak, aki még ugyanebben az esztendőben Kinizsi Pál seregvezérnek adományozta hadi győzelmeiért. Az új földesúr utasítására rövidesen a kis területű erősségbe érkezett Leányfalvi Ágoston – aki azelőtt vázsonyi várnagyként építkezett – hogy az új állomáshelyén is jelentősebb munkálatokat végeztessen el, valószínűleg ekkor létesíthették a támpillérekkel tagolt külső várfalat is.

1490 után Kinizsi elzálogosította Szapolyai István főnemesnek, akitől később erdődi Bakócz Tamás esztergomi érsek vásárolta meg 12.000 forintért. A XVI. század eleje jelentette Somló virágkorát, amikor nagyszabású építkezéseket végeztetett benne a humanista szemléletű Bakócz érsek. Rövidesen azonban már az ország középső területeit elfoglaló török hódítók betörései fenyegették. A XVII. században sok kézen megfordult, kik közül talán Liszthy László költőt érdemes megemlíteni, akit 1662-ben, mint rablólovagot és pénzhamisítót a bécsi törvényszék elítélt és kivégeztetett.

Utolsó katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban játszotta, amikor a Dunántúlt időlegesen megszálló felkelők hadianyag raktárául szolgált.

Később sorsára hagyták, épületeinek köveit a könyörtelen időjárás viszontagságai mellett az 1820-ban létesített dobai kastély munkálataihoz hordták el jelentősebb mértékben. Végső pusztulását megakadályozandó, napjainkban indult meg régészeti kutatása és műemlékvédelmi megóvása.

Doba külkerületében található a vár. Személygépkocsival nem lehet elérni. Autóút csak a Somló hegy aljáig visz, onnan biciklivel lehet kibetonozott úton haladva megközelíteni. Útközben táblák és turistajelzések segítik a tájékozódást. Normál tempóban fél óra-háromnegyed óra alatt a hegy lábától el lehet érni.