Budapesttől mintegy 30 km-re található Ócsa, a Kunsági Borvidék ikonikus pincesorával, ahol nádfedeles földbe vájt épületekben folyt egykor a kunsági homoki borok készítése és tárolása.

A Kunsági Borvidék településén már a XIII. században is foglalkoztak szőlőtermesztéssel és borkészítéssel.

Ócsán az akkoriban Franciaországból ide települt premontrei szerzetesek honosították meg a szőlőművelést, valamint ezzel egyidőben születtek a borok tárolásához használt épületek is.

A településhez tartozó Öreghegyen mintegy 150 földbe vájt pince található, amelyek együttesen Magyarországon egyedülálló mezőgazdasági műemléket alkotnak.

A nádtetővel fedett, nyeregtetős, ollóágas pincék látványa már önmagában is lélegzetelállító, azok kivitelezése, építészete táj adottságaihoz, a természethez és azok funkcionalitásához igazodott, követve azt, amit az élet elénk tárt. Ez az, ami a népi építészetet még ma is különlegessé, fenntarthatóvá és nem utolsó sorban szerethetővé teszi.

Az Ócsai műemlék pincesoron minden épület oromzatát kovácsoltvas díszítőelemek csinosítják.

A bejárathoz lépve találjuk az úgynevezett pincegádort, azt a 1,5-2 m széles pincetorkot, amelyet hordógurításhoz használtak. A lefelé süllyedő pincetorkot mindenhol ajtó választja el az azt követő anyapincétől, a gádor bejáratát pedig vasráccsal zárják le.

A pincejáratok elkészítése külön mesterség, az úgynevezett “fúrómesterek” megbecsült emberek voltak a településen.

A pinceépítés, vájás irányítóját fúrómesternek nevezik. Ez a tudomány a népi építőipar része. Ősfoglalkozás, mely a dolog természetéből fakadóan évszázadokon keresztül megőrizte sajátos jellegét.

Egy pince létrehozása a fúrómester vezetésével öt-hat munkásnak, akik általában a gazda családjából kerültek ki, egy hétig, tíz napig is eltartott. Ételről a rokonság asszonyai gondoskodtak, italt a szomszéd pince tulajdonosa adott.

Ezeknek a sajátos építményeknek a létrehozását a lösz (agyag) anyagából álló üledékes kőzet tette lehetővé, mely négy-hat méter vastagságban teríti az alatta hullámosan fekvő homokot. Ezt a löszt nagyon finom, jól tapadó részecskék alkotják, melyeket a szél rétegesen halmozott fel.

Kevés meszet és vas-oxidot tartalmaz, az utóbbi sárgára festi, ezért hívja a nép sárgaföldnek, ha a mész nagyobb mennyiségű benne, akkor kékesszürke színű. Olyan szilárd, hogy sok helyütt csákánnyal is nehezen bontható.

A pince bejárata, a gádor (hordógurító pincetorok) másfél-két méter széles, menetesen addig süllyesztik le , amíg el nem érik a homokot négy-hat méter mélységben. Azután vízszintesen vájják tovább boltozatosan a löszben, amelyik minden tartószerkezet nélkül évszázadokig megáll.

Főként egy- és kétágú pincéket készítettek: az anyapince mellett a legtöbb helyen oldalágak vannak, akad olyan pince is, amely háromágú.

KUNSÁGI BORVIDÉK BORAI

A Kunsági Borvidék területének felszínét lapos halmok, dombok jellemzik, amelyeket elsősorban negyedidőszaki futóhomok épít fel. A homokdűnék gyakran vándorolnak, így a XIX-XX. század fordulóján nagy szőlőtelepítés ment végbe a vidéken, amelynek célja elsősorban a szélerózió megakadályozása és a futóhomok megnyugtatása volt.

A terület úgynevezett homoki borait különböző szőlőfajták gazdag palettájából állítják elő. A terület mintegy 75%-án fehér, 25%-án vörösborszőlő-fajtákat termesztenek.

Vezető fajtái a Zala gyöngye, az ezerjó, az izsáki fehér, a cserszegi fűszeres, a kunleány és a kövidinka. Kékszőlők közül kékfrankos, kadarka, Zweigelt jellemző a vidéken.

Boraik általában könnyűek, savaikban lágyak, zamatanyagokban szegényebbek, magas cukor- és alkoholtartalommal rendelkeznek, ma számos borászat kitűnő borait kóstolhatjuk az ország legnagyobb kiterjedésű borvidékéről.

Az Eklézsia Pincészet belülről:

LÁTNIVALÓK A KÖRNYÉKEN

A bortúra kihagyhatatlan állomásai:

Ócsai Tájház, a település legidősebb része, az Öregfalu, közepén az Árpád-kori templommal, igazi néprajzi csemege. 1975-ben a területtel együtt helyezték védelem alá a 62 portából álló falurészt, melynek kétbeltelkes településszerkezete több száz éves. A védelemnek köszönhetően ma hat egyedi műemléki védelem alatt álló ház van az öregfaluban, megőrizve a kor alföldi építészetének sajátosságait.

Az Európa Nostra-díjas ócsai Árpád-kori templom, az egykori premontrei kolostor. A királyi alapítású monostorok közé tartozó ócsai templom a középkori templomépítészetünk egyik legépebben megmaradt emléke.

Selyem-réti tanösvény Ócsa melletti Nagy-erdőben található, hazánk egyik legmesésebb táján kalauzolja végig a látogatókat. Az év minden szakában víz alatt lévő varázslatos láperdőbe kényelmes sétaút vezet be egészen a zölden tündöklő Selyem-rétig.